Az izlandi ló egy Izlandon kitenyésztett lófajta. Bár a lovak kistermetűek, olykor póni méretűek, a legtöbb nyilvántartás az izlandi lovakra lóként hivatkozik. Az izlandi lovak hosszú életűek és szívósak. Szülőhazájukban kevés betegség jellemző rájuk. Az izlandi ló őseit valószínűleg a vikingek vitték Izlandra Kr. u. 860 és 935 között. A fajtát az irodalom és a történelmi feljegyzések az izlandi történelem során végig említik. A lovakat az északi mitológiában imádták, és ezt a szokást az ország legkorábbi telepesei hozták magukkal Izlandra. Az évszázadok során szelektív tenyésztés alakította ki a fajta jelenlegi formáját.

Az izlandi egy öt jármódú fajta, amely a biztos lábtartásáról és a zord terepen való átkelésre való képességéről ismert. A tipikus járáson (járás, ügetés és vágta) kívül a fajta két további járásról is ismert.

Az első említett jármódót tölt néven ismerünk és egy négyütemű, oldalirányú dinamikus jármód. A tölt robbanékony gyorsulásáról és sebességéről ismert; emellett kényelmes a ló és a lovas számára is egyaránt. E jármódon belül jelentős stílusbeli eltérések vannak, így a tölt-öt olyan hasonló oldalirányú jármódokhoz hasonlítják, mint például a Saddlebred rack, a Paso Fino largo vagy a Tennessee Walking Horse futó jármódja. Mint minden oldalsó jármódnál, itt is ugyanaz a lépésmintázat érvényesül, mint a járásnál (bal hátsó, bal első, jobb hátsó, jobb első), de a járástól különbözően, többféle sebességgel végezhető, a tipikus gyors lépés sebességétől egészen a normál galoppéig. Egyes izlandi lovak a tölt-öt, míg mások az ügetést részesítik előnyben, de a tölt születésüktől fogva a természetes jármódjuk.

A fajta egy skeið, flugskeið, flying pace vagy magyarul "repülő ügetés" nevű jármódot is végez. Ezt a tempófutamokon használják, és gyors és egyenletes. Egyes lovak akár a 30 mérföld/órát (48 km/h) is elérhetik. Nem minden izlandi ló képes erre a jármódra; a hagyományos jármódok mellett a repülő ügetést teljesítő lovak számítanak a fajta legjobbjainak. A repülő ügetés kétütemű oldalirányú jármód, a láblépések között egy pillanatnyi felfüggesztéssel; mindkét oldalon mindkét láb szinte egyszerre ér földet (bal hátsó és bal első, felfüggesztés, jobb hátsó és jobb első).